titok bejegyzései

ne hallgass!

Tudom a titkod... Tudom az okát... Tudom a célod... Tudom a Megoldást! Döfj szíven! S akaratod is teljesülhet...de vigyázz! mit irigység, s meggondolatlanság táplál az akaratod ellenére, visszáján is elsülhet. nézz hát előbb magadba s kérdezd meg? én mindent megtettem? én lennék a tökéletes? s nálam mindenki kevesebb? kérdezd hát meg magadtól! te mindent tudsz? benned nincs hiba? s ha úgy érzed mindenben fasza vagy... hát rajta... s majd az élet megmutatja... mit én elmondani nem tudok... ahogy nálam jobb vagy, úgy nálad is van jobb, s egyszer majd Ő lesz ki lecserél téged! Sziasztok hát, ezt kapom, s valamiért mégiscsak szeretlek titeket, s tán hihetetlen, de haragudni se tudok... csak annyit mondhatnék, mit anno Caesar is mondott midőn fia hátába kést döfött... -Te is kedves kol...

írta: ostux, 2011. szept. 5. 22:28 - a téma pedig: munkahely(en), titok - még nem szóltak hozzá - Főoldalra vele!

összeesküvés-elmélet

van egy olyan nagy hibám... hogy logikai képességeim néha túlpörögnek túl sok ösvényt figyelnek egyszerre az élet útjai mentén. így olyan egymás mellett futó s összeérő ösvényeket pillantok meg minek látszólag nincs jelentősége... egy egy szónak minek nincs kapcsolata önnön magában mégis kapcsolatot, sőt egész történeteket látok meg mögötte... ki nem mondott gondolatokat hallom fejemben, s oly érzéseket látok meg mik még nem is léteznek. depresszióval átitatott életem, s paranoia szülte gondolataim mögött félsz lakozik... hiszem, hogy nem vagyok kedvelt figura a föld bolygón, hogy kiközösítésem összehangolt játékok sorozata... hiszem, hogy nem minden arany ami fénylik s meglátom embertársaim színes mivoltát... sokszínűségünk egyéniséget takar... ugyanakkor kellemetlen... nem jó ha valaki látja, illetve látni véli ezeket...

noha halak lévén képes vagyok a racionálist figyelem nélkül hagyni és rózsaszínbe öltöztetni a világot, ez rám nézve szerencsére csak átmeneti látásszünetet okoz. szerencsére hamar észreveszek olyan apró jeleket olyan gondolatokat, mikre figyelve megelőzhető a baj... megelőzhető, hogy áldozat legyek, megelőzhető hogy csapdába ejtsenek, mi figyelmeztet arra, hogy mily gonosz világban élek is.

miért nem vagyok igazán megértve? mert nem akarom, hogy megértsenek... mert nem adom ki magam annyira, mert nem adom ki hogyan is látom az embereket, hogyan is látom az emberiséget... mert nem mondom el, hogy hogy érzem magam ott az emberek közt kik fejem akarják végre hullni látni, s ezért nem mondom el nekik, hogy mennyire szeretem őket, hogy megbocsájtok nekik mert ellenem vétkeznek... hogy haragom pillanatnyi csupán, s szeretetem örök marad.

mert nem árulom el hogy látom színfalak mögött mi van... mert látom s érzem is, hogy kinek mi a valódi szándéka felém... lehet játszani a jót, lehet játszani a szépet, de nem kell, mert nincs szükség rá... mert tudom, hogy kik azok kikben soha nem bízhatok... s hiába megteszem akkor is... bízok az emberiségben, hiszem, hogy még menthető e faj... hiszem, hogy nem a saját kipusztítását tervezi éppen.

lehet mondani rólam bármit mögöttem... csupán azt sajnálom, hogy ezek bűnös szavak fülembe nem jutnak el... mert lehet beszélni rólam sok-mindent... mert nem cáfolok, s valót ha nem csak én vagyok érintett úgyse mondom el. nem szórom a pletykát, s szavakkal nem kívánok senkit lejáratni.. noha tudnék sokakat, mert ismerek titkokat... s ha néha el is árulok néha egyet... az illető nézzen magába, s kérgezze meg vajon ő hányszorosát pletykálta már rólam?

túl sokat tudok... ez az én bajom... s, hogy honnan na azt én se tudom... hisz nem beszélek senkivel mégis hallottam erről hallottam arról, de nem tudom honnan mikor s vajon nem-e álmodtam....

több mint tíz éve történt, hogy hallottam két tanáromat pár szót váltani, s megjelenésemre abbahagyták beszélgetősüket, mert nem tartozott rám... s én mondtam nekik, hogy folytassák nyugodtan, mert tudok a dologról. mire megkérdezték miről..  s el is mondtam nekik... nem hittek a fülüknek... mert ilyen nem lehet, nem hallhattam, mert ezt titok övezi s alig fél tucat ember tudta e titkot, én mégis hallottam róla hetekkel az előtt... minek kapcsán majdnem bajba kerültem... mert e titok, csak pár napos volt... hogy hallhattam róla hetekkel azelőtt... nos kérem szépen nem tudom... de hiszek érzéseimnek, hiszek a hangoknak a fejemben, hiszek nekik, mert még soha életemben nem hazudtak nekem...

kettős cselszövés fut most ellenem... s egy oly van közelemben ki játszik lelkemmel. cselszövés egyike munkahelyemmel játszik, s onnan próbál rövid határidővel nagyon gyorsan eltávolítani... míg másik cselszövőm lelkemre pályázik, hogy aztán jól beszívat... s nézhetek nagyokat... s ki játszik lelkemmel, nem azért mert így akarta.. mert ő maga sem tudta egy időre, hogy mit is akar... s most már tudja... de szemembe mondani nem tudja...