mindennapjaim szöszenetei...

• Blog oldal
• Archívum
• 
• 

hatóranegyvenegyperc

korai még az idő, de nem is kicsit. ráadásul nem valami meleg napnak nézek elébe. elég rossz idő van kint. már lekapartam a szőrt az arcomról, felöltöztem és előkészítettem magam, hogy emberek közé menjek. rendszertelen nemi életem kiült orcámra három baromira oda nem kellő pattanás helye virít a képemen. tenni ellene most már késő.

hamarosan fogmosás aztán szépen lassan kisétálok a vasútállomásra és elutazom Csurgóra ahol megtekintek egy ballagást, majd vissza Nagyatádra dolgozni. ha lehetne ma egy kívánságom azt kívánom, hogy halljam ma az általam kiválasztott ballagó leányzó minden gondolatát. igen ezt kívánom, semmi mást. mert szeretnék tisztán látni. sajnos a józan paraszti gondolkodás nem megy vele kapcsolatban. ez semmi más miatt nincs csupán túl nagy helyet foglal szívem kamráiból. hiszem minden szavát mit kiejt ajkán, noha néha az agy mondja, hogy nem kéne, de nem tehetek mást, hiszem, hogy nekem csak az igazat mondja ahogy én is csak azt mondom neki.

szeretném hát a mai nap hallani gondolatait, bármi is legyen buksijába, ma szeretném akkor amikor ünnepelnek, búcsúzik egy egész osztály, s tán sírva is fakadnak, s így még tömegben sem lesz oly feltűnő, vagy elítélendő ha hallott gondolatoktól nekem is megeredne a könnyem...

elvégre ugye karácsony... a szeretet ünnepe...

szextipp

nem kívánok kommentált fűzni hozzá, csak íme pár szösszenet némi női SZAK lapokból... mégis mivel tömik ma  a magyar nők fejét... illetve mégis hogyan kívánják betömetni a puncit... persze nyilván vannak akiket így kell rábeszélni arra, hogy megjöjjön a kedve hozzá egy egy fárasztó nap után. mégis ellene vagyok ezeknek a lapoknak, internetes portáloknak... mert szerintem nem erről szól. olvass csak bele, keress és találni fogsz többet is, de mind ugyanarról szól. a nő mit tehet azért hogy elcsábítsa a pasiját. Hogyan kényeztetheti élete párját, stb. arról nincs írott média, hogy néha bizony a férfi társadalom is kitehetne magáért a nőkért, hogy mi férfiak mit tehetünk meg azért, hogy igazán kellemes legyen egy egy éjszaka, délután, hajnal, vagy épp az ebédidő. pedig erről is kéne beszélni. főleg itt ebben az országban... úgy látom, s szerintem nem is rosszul, hogy bizony nagyon sok férfiember, nem! egyszerűen nem hajlandó a párjával foglalkozni. nem igazán érdekli, hogy annak is jó? vagy hogy Ő mit szeretne. nyilván tisztelet a kivételnek... azért gondolj csak bele... nézz körül, s láss, ne csak nézz bambán bele a világba...

Csaltál már, vagy csaltak... vajon miért?

"L alakban fekszel, a fiú melletted, szintén az oldalán. A feje a te lábaid felé irányul. Így hatol beléd, te pedig úgy őrizheted meg az egyensúlyodat, hogy a lábaidat a vállára vagy a nyakába helyezed. Ebben a pózban kegyetlenül támadható a G-pont, de hát ez is volt a cél.

Pasid egy kanapén, fotelben stb. ül, te pedig beleereszkedsz szemből az ölébe. Nagyon ügyesnek és izgatónak kell lenned, ha a hím az érkezésedet megelőzően azért foglalta el ezt a testhelyzetet, mert aktívan figyelte a televíziót. Hogy megértse, hogy ez mégis kellemesebb elfoglaltság, adj bele apait-anyait!

Hétköznapibb nevén Afrodité gyönyöre, amely hétköznapibb nyelven így fest: vegyétek fel a misszionárius pózt, majd a lány emelje a lábát, és húzza hátra a feje felé, amennyire csak tudja. A fiú segíthet azzal, hogy rátámaszkodik, de óvatosan, nehogy túlfeszítsétek az izmokat.

Másnéven Mögöttes tartalom. Egy szimpla álló testhelyzetről van szó, amelyben a fiú mögötted pozicionálja magát, és úgy hatol be hátulról. Nagy előnye a póznak, hogy minimális vetkőzést igényel, hiszen elég a stratégiai pontokat kiszabadítani, és már mehet is a csata. Előszeretettel alkalmazzák lopott utcai pillanatokhoz is. A könnyebb győzelem érdekében a lány előre is dőlhet, megtámaszkodhat bármin, ami a keze ügyébe kerül.

Öltözz be szexi télanyónak, ülj télapó ölébe és meséld el neki, mit szeretnél, hogy hozzon neked a puttonyában! Vagy ragadd meg a pasidat és helyezz az orrára egy világító, piros orrot és játszatok rénszarvasosat! Te döntöd el: mocskos leszel vagy édes?"

megcsömörlve

nem mástól mint egy gondolattól, mi megbénította az agyam, mi nem hagy létezni, nem hagy aludni, mit nem vagyok képes fejemből kiverni. próbálom elűzni, álomra cserélni, de álmomban is visszatér, s nem hagy megint aludni. volt már hasonló, de igazából nem is. volt ez már egyszer s most ismétli magát megint. téma s hozzá a személy ugyanaz, a történet hasonló, csak hittem én naivan tanultunk a múltból, de úgy látom annyira mégsem.

szeretem, s Ő szeret tudom én ezt hiba benne nincs, csak mit mond nem az mit érez, hogyan cselekszik nem az mit érez. éreztem megtenne mindent, éreztem, hogy akar annyira, éreztem, hogy igen, kell és engedem, mert nem fogok többé szenvedni, ettől. lett folytatás, s a szitu ugyanaz, ugyanaz, mintha semmi nem történt volna. meg kell értenem, nyilván a nagy dolgokat, de hogy tíz perc az életből is ekkora lenne... szomorúság ül lelkemre, fáj minden gondolat. rá gondolok, s boldognak kéne lennem... csak boldognak kérem szépen. ezen gondolatok viszont vegyesek, de nem is akármilyen módon. egyszerre jók, s fájnak, égetnek, szorítanak nagyon.

megoldást tudom, beszélnem kell vele, beszélnem nekem, vele, kit Anyának hív, oda kell állnom elé, s megvitatni a mivant. más nincs, csak ez mi javíthat a dolgon, de nem engedi, pedig azt hiszem más lehetőségem nincs. megfordult ez már a fejemben hónapokkal ezelőtt, akkor sem hagyta, s most sem engedi, de nincs, nincs más választásom. akarom, szeretem, s valamit tennem kell. beszélnem kell vele... mert hiszem, hogy ez lesz a megoldás, nekem kell az sürgősen. nem hagyom, hogy az legyen mi volt, mert az nekem nem volt, s nem jó most sem... mert én nem ezt, nem így hanem olyan igazinak szerelemnek megélve... úgy kell ez nekem.

bizonytalanság

bizonytalanság, mi körbefut fejem felett, mint egy glória.
érzem, nem vagyok biztonságban, de aggódni hiába...
szerelem pusztít belülről engem, vágy kínoz mellette
érzés mi tombol, vággyal kényszerít, hát fene megette.

elég ebből, nem kell a kényszer, nem kell az akarás,
csak a csendes lét véggel, mint búzánál a betakarítás.
maradhat az érzés, e máglyányi lángolás idebent
égjen a láng, marjon nyugodtan, érezzem szívemben.
mert akarom Őt, mert szeretem Őt, de oly sok a baj.

ki szülte, az a banya, o de nagyon utálhat engem
s lányát se szereti, noha jót akar neki, de uszítja ellenem.
nem kérdezi. lányom, neked mi a jó? mi az élet neked?
csak megmondja, tanulj! s felejtsd azt a majmot!
mondtam én ki kell neked, azzal legyen szép életed!
Őt engedem ide, hozzád... rosszat ezzel nem teszek.
tudom, te is szereted. s korban tied s szeret is téged.

fáj ez nekem, rossz ez így. bánt s oly bizonytalan,
mert nem tudhatom pontosan mit is akarhatok valósnak.
hová vezet ez így, ki marad színpadon?
táncolok hát most, élek míg lehet, míg azt hiszem enyém a jelenet!