mindennapjaim szöszenetei...

• Blog oldal
• Archívum
• 
• 

képesség

van az úgy, hogy az ember úgy érzi olyan képessége van ami szerinte nagyon, de nagyon sokat segít az életben. nekem is van egy ilyen képességem. ez pedig nem más mint a leszarom képesség. hiába van tele az életem bánattal, nem épp boldog pillanatokkal, félresikerült mindennapokkal, mégis valamilyen szinten képes vagyok azokat úgy megélni mintha boldog lennék. valójában most úgy érzem, hogy tombol bennem a depresszió, de mégsem úgy mint régen. nincs tőle magamba borulás, nincsenek megjelenő könnycseppek. erősnek és boldognak érzem magam, de valami hiányzik. de az nagyon.
azt hiszem a boldogságomhoz gyakorlatilag egyetlen egy dolog kell, és a sok szar ellenére is felhőtlenül boldog tudnék lenni. ez pedig egy társ. társ a mindennapokban, akivel meg tudom osztani azt a kevés örömet ami van... akivel meg tudom osztani mindennapjaimat... akiért van értelme mosolyogni... akit felvidíthatok, ha épp nem mosoly kacagna az arcán. akit átölelhetek álmomban, aki rám mosolyog amikor kinyitom a szemem, aki megsimogat, ha rosszat álmodom.
van-e ilyen nekem? nem tudom. azt is mondhatnám, hogy van... évekkel ezelőtt azt is mondtam volna, hogy van, de most azt, hogy nincs. mert annyira hiányzik valami, hogy az már fáj. felgyűlt bennem a szeretet, és most tombol, mert ki akar törni. szeretni akarok, nagyon és folyamatosan. a gond ezzel, hogy önző vagyok, méghozzá rettenetesen. mert nem vagyok hajlandó addig kiengedni szeretetemet szívem börtönéből amíg annak rácsait a viszont szeretet szét nem feszíti.
szeretetet akarok, szerelmet olyan forrót és tombolót, olyan folytonost... olyant ami mindig mindenhová elkísér... rózsaszín ködben akarok lebegni egész nap. de itt kell maradnom a földön, mert ilyen nincs. az emberiség megváltozott. nincs már az a felhőtlen, gátlások nélküli szerelem. most érdekek uralkodnak. de nekem nem az kell. nem érdekelnek az érdekek.
noha ez a hibám, és ezért is szívom meg mindig, mert megbízom mindenkiben, de nem érdekel. nagyon nem akarok megváltozni. birtokában vagyok egy képességnek, egy nagyon érdekes képességnek... ha netán nem úgy alakulnának a dolgok.. ha csalódás lenne akkor is talpon tudok maradni... lerázom magamról a bajt és megyek tovább. mert az az érzés amikor két ember között dúl a szerelem sokkal szebb és jobb annál, hogy ne érje meg még akkor is ha ez csak rövid ideig tart. mert ma az emberek már a tervezésnél eldöntik, az időt... én hosszút akarok, de amíg nincs megpróbálva addig nem tudod működik-e...
a probléma ezzel az, hogy egyedül vagyok. nincs még egy olyan ember aki ugyanúgy gondol erre mint én, és ráadásul nőnemű.. tetszik nekem, és én is bejönnék neki... noha a nagy számok törvénye szerint van ilyen. kell lennie, csak még nem találkoztam vele... vagy nem veszem észre... ennek utóbbinak nagyobb az esélye.
nyissa már ki valaki a szemem... noha tudom ezt nem szabad... mert az már a sült galamb effektus...

#85

Mikor?: 2010.07.25
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Lábod - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 32 perc
Megtett út (Dst): 42,121 Km
Átlagsebesség (Av): 27,3 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 37,6 Km/H
Összes megtett út (Odo): 2068,1 Km*

^1: az odaúttal nem volt gond, de hazafele benéztem rendesen... szembeszél nem gyenge... nagyon rossz irányt választottam, de ez van... azért bennem volt, hogy haza kell érnem... és akkor végre három napig rá se kell néznem a biciklire! sikerült is...

*:2010.05.12 óta

#84

Mikor?: 2010.07.24
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Ötvöskónyi- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 24 perc
Megtett út (Dst): 41,340 Km
Átlagsebesség (Av): 29,5 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 38,5 Km/H
Összes megtett út (Odo): 2026,0 Km*

^1: esik eső, fúj a szél... kedvem tekerni, így meg semmi... de muszáj volt. délelőtt radartérképeket elemeztem, hogy megtaláljam azt az indulási időt és irányt amivel megúszom az esőt. megtaláltam. így szárazon értem be dolgozni. egyébként meg is látszott az időmön, hogy volt léghűtésem... 40 perc 3 másodperc háztól házig... örültem is neki.... a hazafelével már nem volt ilyen szerencsém. konkrétan esett az eső, de hogy ez ne legyen elég még a szél is fújt hozzá elég intenzíven, persze, hogy szemből... máshogyan nem tud... hihi. de hazaértem, tökig átázva, de épségben... úgyhogy para nincs, csak remény, hogy holnapra eláll, mert megint megyek dolgozni... noha jó a vízhűtés is, mert még így is elég gyorsan hazaértem... mégis inkább a léghűtésemre szavaznék ha lehet....

*:2010.05.12 óta

gamer

nem tudom, hogy más miképpen vélekedik az ilyen és hasonló filmekről, de nekem nagyon tetszett. Jó a sztori, jó a kivitelezés, és hapy end van... kérem szépen az nálam nagyon fontos. mindenesetre ha jobban belegondolunk, milyen messze lehet ez a valóságtól. belegondolt már valaki ebbe, hogy ő mit csinálna akkor ha ez valóság lenne. nos azok akik nem tudják hová rakni a pénzüket hamar úgy éreznék, ez nekik van kitalálva és mekkora játék... a szegények meg jó pénzért hamar bevállalnák a színész szerepét. a normális ember pedig elítéli az egészet. legalábbis szerintem, mert én elítélem. még a teszteket sem engedélyezném, nem, hogy a mindennapi használatát.

ki lehet annyira beteges, hogy jónak látja más embertársát ilyen módon irányítsa...

elég nagy baj az is ami most van a világban. a pénz világában. nagyon jó és hasznos találmány volt, de korrupt. az egész egy nagy humbuk, egy átverés. ma is vezetve vagyunk, csak azzal a a különbséggel, hogy így még elhisszük hogy mi irányítunk... de mekkora gáz lenne, ha elegünk van a  világból, és nem nyírhatjuk ki magunkat, mert az irányító nem engedi, vagy nem szerethetjük azt akit akarunk, mert az irányítónak nem ő tetszik...

igazából azért nem tetszik, az ötlet, mert elítélek mindent ami az emberi szabadságot sérti. pont ezért ítélem el a magyar törvényeket és magát azt a civilizált képet amit most annak mondunk... mert szerintem ez nem az. most ebben az állapotban, nem szabad az emberiség... mert nem annak született... ma a pénz a szabadság.. ha pedig nincs pénzed rabszolga vagy... ennyi! ez van!

#82

Mikor?: 2010.07.23
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Lábod - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 28 perc
Megtett út (Dst): 41,856 Km
Átlagsebesség (Av): 28,5 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 38,2 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1984,7 Km*

^1: ma sincs kedvem leírni, hogy mennyire unalmas volt az utam. semmi kedvem nem volt tekerni ma se... csak azért nyomtam, hogy végre oda, meg utána hazaérjek... ami említésre méltó csak az az idióta csaj aki fél tizenegykor "sétáltatja" a gyermekét, meg azt a faszit aki babakocsit tol a sötétben két falu között megvilágítatlanul... idióták, de nem baj őket nem sajnálom...

*:2010.05.12 óta

#81

Mikor?: 2010.07.22
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Lábod - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 30 perc
Megtett út (Dst): 42,014 Km
Átlagsebesség (Av): 27,9 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 40,5 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1942,8 Km*

^1: ma nincs kedvem leírni, hogy mennyire unalmas volt az utam. semmi kedvem nem volt tekerni... csak azért nyomtam, hogy végre oda, meg utána hazaérjek...

*:2010.05.12 óta

#80

Mikor?: 2010.07.21
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi - Nagyatád - Lábod - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 31 perc
Megtett út (Dst): 43,634 Km
Átlagsebesség (Av): 28,8 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 54,8 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1900,8 Km*

^1: átlagos nap volt a mai is a tekerést tekintve. túl sok említeni való nincs. induláskor rögtön sikerült rátapadni egy dupla pótos ifára, de a sofőr egy nyomorék, komolyan... több mint ötvennel száguldozott Kutas Beleg között, de az semmi hol gáz, hol fék kátyúkerülgetés és hasonló, aztán a saját testi épségem megőrzése végett feladtam az üldözését, mert ez az állandó felesleges fékezés nem jött be. a jó kis John Deere traktorok a kedvenceim amikor negyvennél tempómat és mennek egyenletesen... na úgy simán követhetőek... a hazaút sem volt nagyon izgalmas... megszokásból ma is a busz előtt sikerült hazaérnem... noha neccesen, mert én 22:29-kor míg a busz 22:30-kor indultunk Nagyatádról. még Lábod előtt megijesztett két szarvas, nem kicsi agancsokkal. a sötétben ugyanis nem vettem észre csak amikor a másik sávban mellettem elkezdtek szaladni... akkor is a patáik kopogása miatt vettem észre a sötétben. szar volt nem tudni, hogy meddig fut mellettem, és utána elmegy vagy nekem ront... a busz is még Lábod előtt lehagyott majd, Nagykorpád előtt újra, de ezt is megszoktam már... innen harminc felett mért már a kilométerórám... különben esélyem se lett volna. a következő említésre méltó valami Szabás végi kanyarban volt. valami nekem rontott. nem láttam, hogy mi mert csak arra lettem figyelmes, hogy kopog az aszfalt és a hangokból ítélve felém fut valami. egy fél pillantást arra vetve csak egy barna bundafoltot láttam... így fogalmam sincs mi volt az... a lánc ugyanis megfeszült és kilőttem magam... nem szórakozok ilyenkor, ha kergetésbe csapna át... meg kell nyerni. de nem jött... de ugye sose lehet tudni. ami viszont nagyon furcsa, hogy egyre több éjszaka az autó... tegnap meg ma annyi volt mint tavasszal egy hónap alatt... komolyan.
ja meg még volt egy barom bicajos akit legszívesebben megcsaptam volna. korom sötétben tekert Korpád és Lábod között, tökig feketébe öltözve, se mellény se világítás... na az ilyen ne panaszkodjon, ha elcsapják, hisz én is csak akkor vettem észre amikor már merőlegesen mellé értem az út túloldalán... már lekiabálni se volt időm, pedig ha előbb láttam volna tuti kiosztom az anyukáját is... utol úgyse ér :)

*:2010.05.12 óta

honnan tudod, hogy a XXI. században születtél?

• -nem halltotál róla, hogy a kazettán is van felülírás-védelem.
• -sose hallgattál Beatles-t és Pink Floyd-ot a rádióban egymás után... igazából fogalmad sincs kik a Pink Floyd
• -DOS operációs rendszert látván azt mondanád: ez a gép nem működik...
• -el sem tudod képzelni, hogy foci közben / parkban ülve beszéld meg a haverokkal / csajokkal a napi híreket nem msn-en
• -ötnél véletlenül sem ismersz több fafajtát... háromnál több félét pedig sose másztál meg

ilyen és hasonló dolgok pattantak ki ma reggel az agyamból... igen érdekes, hogy a mai fiatalok miket nem tudnak... szerencsére én meg nem vagyok túl öreg, így csak éppen, hogy le vagyok maradva..., de nem nagyon.

#78

Mikor?: 2010.07.19-20
Honnan-hová: Kutas - Nagybajom - Kaposvár - Nagybajom - Kutas -Lábod - Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 3 óra 48 perc
Megtett út (Dst): 108,73 Km
Átlagsebesség (Av): 28,6 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 50,9 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1857,2 Km*

^1: az első nap mentem Kaposvárra. nagyon nyomtam neki. táblától tábláig kerek egy óra volt az út. mindezt két traktornak és egy kamionnak köszönhetem akik, noha nem túl hosszú de egy egy rövid szakaszon szélárnyékot tartottak. hazafele bezzeg nem volt ekkora szerencsém, gondoltam magamban Nagybajomig. amikor is jött egy traktor ami egészen Szabásig fogta nekem a szelet. Kutasig stabil negyvennel tudtam jönni a traktorral, de mivel az út minősége még annál is rosszabb Szabásig csak harmincöttel tötyögtünk. Nagykorpádon kicsit lassítottam amit nem kellett volna. ugyanis emiatt a kaposvári kanyarnál lemaradtam a másik traktorról ami behúzott volna Lábodig. így azt a szakaszt  is teljesen saját erőből kellett lenyomnom...

*:2010.05.12 óta

viharsziget

megnéztem egy filmet. a címe: Viharsziget! nézd meg nagyon jó!

mellesleg a film után elgondolkodva rájöttem a bazi nagy igazságra. beteg vagyok! pszichológiai, de nagyon... orvosi segítségre is szükségem lenne, de kösz nem! nem kérek belőle.

borzasztó gyermekkorom volt... folyamatosan verve voltam, elnyomva, bántalmazva, megalázva... ezek és az életem folyamatos kudarcai és lélekromboló hatások ezrei érdekes valamit hoztak össze bennem. egyszerűen kialakult bennem egy olyan én ami hihetetlenül összetetten képes ellenállni minden további sérülésnek.

összejött egy olyan gondolkodásmód, érzelmi világ ami már beteges. egyszerűen nem veszem figyelembe a körülményeket, nem érdekel semmi és senki... csak saját magam. önző egy állat lettem, de nem akárhogyan. most utálom magam, utálom a rádöbbenést saját énemre.

ezt nem szabadna így mert így elveszek. nem szabadna azt csinálnom és úgy élnem ahogyan most teszem. el kéne kezdenem összeszedni magam és hirtelen elkezdeni az életem rendbe rakni. de már nagyon unom. elegem van az életből is, mert ezt már nem annak hívom. a huszonegyedik század zombijává váltam. egy olyan senkivé aki mégis valakinek képzeli magát. pedig ki vagyok én... nem az aki vagyok.

hogy lehet az, hogy mégis az vagyok aki és ér-e valamit az önfelismerés?

nos, semmi különös nem kell ahhoz, hogy az legyek. sikeresen be tudtam magamnak állítani, hogy jó ez így, hogy boldog vagyok így... így válaszolván az önfelismerés sem ér semmit. most szépen elmegyek aludni. reggel szépen felkelek és folytatom azt amit eddig csináltam, élek úgy ahogyan eddig... segítség nélkül tovább.

élek magányomba zárva... de valamire azért figyelmeztetném saját magam a jövőre nézve... TILOS más életét tönkretenni, és el kell felejteni az alkoholt. az ártalmas. sok olyan ember van mint én és hol tartanak? őket hívják alkoholistának... de az nem akarok lenni. kösz nem kell a pia. sokáig nem tudtam, hogy miért is nem ittam évekig. nos ma este ez is eszembe jutott...

szar az ha az ember már-már alkoholista aztán úgy abbahagyja, hogy ezt el is felejti... most meg érzem... ugyanazt mint régen. inni akarok, mert az butít és nem enged józanul gondolkodni. de semmi gond, megyek alszom egyet és holnap felkelek...megint úgy ahogy minden reggel. erősen, bátran és boldogság mámorban úszva... mintha mi se történt volna... újra a mesébe illő világomban.

figyelem

és látom rajta, hogy figyel. figyel rám, figyel arra amit mondok. noha biztosan van olyan amit nem úgy ért ahogy én mondom, de figyel, hogy úgy érthesse. a minap, hogy beszélgettünk elhangzott tőle valami... valami ami nagyon megfogott és azóta is cseng a fülemben...

noha fiatalságánál fogva egy kicsit nehéz eset, de pont a fiatalsága az ami miatt még őszintébb mint bárki más.

mert kérem szépen az ember ahogy öregszik egyre kevésbé őszinte. de ez miért is lehet? megmondom miért.
mert kezdetben igazat mond, de aztán szép lassan rájön, hogy azzal nincs érvényesülés. majd füllent egyet kettőt, és látja hogy ez jó, ez célravezető, de a lelkiismeret ott van... aztán látja, hogy a nem jobbak, hanem jobb füllentők kerülnek jobb helyre így a lelkiismerete is egyre jobban befogadja és engedi az apróbb hazugságokat is. aztán szépen felnő, és azon kapja magát, hogy a lelkiismeret mint olyan már nincs, és nehezére esik megmondani az igazat... mert nem tudja, hogy akkor mi történik... inkább hazudik, mert pontosan tudja, hogy mit kell hazudjon ahhoz, hogy az történjen amit ő szeretne.

pedig nem feltétlenül kell ezt így. szerintem az igazzal is el lehet érni ugyanazt mint a füllentések hadjáratával, csak sokkal nehezebben és sokkal, nagyon sokkal lassabban. mégis szerintem megéri. hogy miért? mert nem buktál bele egy hazugságodba se. ez pedig szerintem nagy előny.

hazudtam én is már eleget. úgy tíz évvel ezelőtt az se volt igaz amit kérdeztem... noha most nem hazudok... és ettől félnek... nem szereti a civilizáció azokat akik nem hazudnak... azt sugallja számukra: - félj!!! okosabb nálad!!! te maradsz alul!!!

ami pedig ennél is fontosabb az az, hogy nincs már elfelejtett, belebukott hazugság. hisz az igazat könnyebb kétszer ugyanúgy elmondani mint a a valótlant.

mellesleg ha magadról az igazat mondod, és vállalod... kevesebb csalódás ér kapcsolatok szintjén, noha azok sokkal erőteljesebben fognak megviselni! ezt garantálom.

#75

Mikor?: 2010.07.14
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Ötvöskónyi- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 44 perc
Megtett út (Dst): 41,428 Km
Átlagsebesség (Av): 23,9 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 40,8 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1748,4 Km*

^1: van az úgy, hogy az ember aznap épp nem azért teker, mert jól is esik hanem azért... mert kell. a mai napom az ilyen volt. se oda se haza nem volt tekerni. mégis kellett sajnos. ma utáltam biciklivel melóba menni. odafele azért mert oda kell érni időre, hazafele azért mert sötét volt és Segesd fele meg már villámlott is erősen...

*:2010.05.12 óta

#74

Mikor?: 2010.07.14
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi- Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 25 perc
Megtett út (Dst): 42,162 Km
Átlagsebesség (Av): 29,6 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 41,1 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1707,0 Km*

^1: 85 perc. ennyi volt ma az időm amiből is negyvenöt kérem szépen az odaút volt... akkor hogy is van ez? hát úgy, hogy a hazaút az meg negyven... odabasz! hogy miért is olyan nagy hír a 40 hazafele? egyrészt mert az a hosszabbik része a dolognak ezeregyszáz méterrel, másrészt, mert a negyven percet még a rövidebb úton is csak ritkán tekerem ki magamból azt is csak fényes nappal... de ez meg este van. az este pedig sötét. 22:34-kor már igazán nem szoktál túl sokat látni a környezetből. ugyanis akkor indultam el. egy egész perccel a busz indulása előtt. a kudarc érzésével, hogy márpedig ma sajna a busz fog előbb hazaérni. nem is tekertem gyorsan csak úgy 28-30-al kényelmesen amikor is a busz Lábod előtt megelőzött... ott viszont valamelyik biztosítékom elszállt, mert nem akartam, hogy a busz előbb érjen haza. szóval ezek után nekem ne mondja meg senki, hogy nincs bennem versenyszellem, mert szerintem igenis van. csak épp nem a megszokott... nem futó vagy úszóverseny sportot űzök és nem is a ping-pong a mindenem... én bringázok, de nem más bringások ellen... az úgy nem jó, annyira nem vagyok jó. de a távolsági busz, na abban van a kihívás. persze  csak a Kutas - Nagyatád közt rohangálót... ez nem megy ötvennél gyorsabban... a többinek nem vagyok ellenfél... amint megelőzött már számoltam is, mennyivel kell mennem, hogy utolérjem, hogy a Lábodi, a Kisbajomi kitérői mennyi plusz időt is adnak, és vajon hányszor kell megállnia. a végeredmény pedig az, ha nem adom fel és tekerek mint bajnok akkor igenis van esélyem, hisz a busznak meg kell állnia valamint hat kilométerrel hosszabb az útvonala az enyémnél. Kiskorpád előtt újra megelőzött, de most messzebb mint a múltkor, így sajna már a megálóiban csak közelebb tudtam kerülni hozzá a megelőzés már nem jött össze. de erőt adott, hogy márpedig le kell gyűrni. meg is vesztem minden kanyarban, hogy nem látom a féklámpákat. szabáson megnyugodtam. tudtam most már megfogtam. méghozzá elég szépen. a végeredmény öt perc. a busz hivatalos menetideje ugyanis 55 perc, de éjszaka 45 perceket tolnak ahogy ma is annyit jött. noha nem vagyok valami erőteljes bringás... de azért jólesik versenyezni vele... főleg, mert van esély a nyerésre...

*:2010.05.12 óta

#73

Mikor?: 2010.07.14
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi- Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 33 perc
Megtett út (Dst): 44,992 Km
Átlagsebesség (Av): 29,0 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 36,8 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1664,9 Km*

^1: odaút még a régi gumikon, a visszaút már az új egy centiméterrel vékonyabb kerekeken. hihetetlen érzés volt az első próba. ugyanis a kerekek is, kisebbek lettek, így azt az egy centit is megéreztem amivel alacsonyabb lett a bicajom. a mai adatok azonban nem lettek igazán hitelesek ugyanis félúton nem lett a kilóméretóra beállítva az új kerekek kerületére. így igazából csak holnap fogom pontosan látni is a kerekek által nyújtott előnyöket. ma este ugyanis be lett állítva az óra. hihetetlen, de 94 milliméterrel kisebb a kerekeim mostani kerülete... 2140 mm...

*:2010.05.12 óta

#72

Mikor?: 2010.07.14
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi- Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 33 perc
Megtett út (Dst): 41,954 Km
Átlagsebesség (Av): 26,8 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 47,9 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1619,9 Km*

^1: az út Nagyatádra nagyon nem tetszett, egyrészt semmi kedvem nem volt abban a melegben tekerni, a másik meg az, hogy ragadt bele a gumi az aszfaltba... felkaptam a vizet, hát az őszi tavaszi gumik holnap cserélve lesznek jó kis nyári gumikra... vékonyabb és simábbak is lesznek... a hazaút kicsit gyorsabb volt főleg, mert csak öt perccel tudtam előbb indulni a busznál, így az Lábod előtt utolért. de hát neki be kellett mennie a központba, nekem meg nem. az a néhány lóerő ami meg egy buszban van elegendő volt arra, hogy Nagykorpád előtt  megint utolérjen, de ott is meg kellett állnia. így hát amint megelőzött szépen felvettem a nyúlcipőt és irány utána... 47,9 Km/H-val előztem meg Korpádon. persze hiába, mert Szabáson utolért, de ott is meg kellett állnia, ráadásul kétszer, így ott is utolértem a második megállójában. ott szépen megálltam és hazakísértem  a kolleginát aki addig ment. aztán uzsgyi a busz után.. még van esély, hisz az még Kisbajomba is bemegy... Kutason a busz végállomásában megálltam és megvártam. három perc... azaz, mivel öt perecel indultam előbb mint a busz ezért valójában csak két perecel nyert, de a lényeg, hogy akkor sem kell a bérlet, hisz időben nem lennék jobb helyzetbe, és így még a sport is le van tudva minden napra...

*:2010.05.12 óta

#71

Mikor?: 2010.07.13
Honnan-hová: Kaposvár- Lábod- Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 2 óra 28 perc
Megtett út (Dst): 68,933 Km
Átlagsebesség (Av): 27,9 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 40,9 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1577,2 Km*

^1: igazából az első negyven kilométer igen kemény volt. még erősen aznapos állapotban tekertem le, de aztán magamhoz tértem... így a másnap ki is marad... hisz teljesen kitekertem az alkohol maradványait is...

*:2010.05.12 óta

Koppány söröző

ha kaposváron jársz és nem tudod hol eltölteni az idődet, nos van egy jó hely... ha ott járok mindig meglátogatom legalább egy ücsire. kifejezetten jó hely, ahogy tegnap is az volt. találkoztam ismerőssel és lettek új ismerősök... és lesznek még. mert ezentúl azt hiszem jó darabig majd  minden hétfőn ellátogatok oda. hisz baromi jól éreztem magam, noha többet nem iszom magam zsibbadásig :)

#69

Mikor?: 2010.07.10
Honnan-hová: Kutas - Lábod- Nagyatád - Lábod- Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 32 perc
Megtett út (Dst): 42,415 Km
Átlagsebesség (Av): 27,5 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 41,2 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1487,3 Km*

^1: odaút negyvenhárom perc...  hazafele meg már nem siettem, főleg, mert nem rögtön meló után, hanem előbb el buliba és csak hajnalban jött a hazatekerés... hajnali négykor meg már, vagy még ki tudja, de nem volt kedvem nagyon sietni. inkább gyönyörködtem a korán kelő nap látványában.. na jó a napot nem láttam de az ég vörösödése a horizonton elég szépre sikeredett...

*:2010.05.12 óta

ébresztő! most tudd mi kell!

mi kell nekem? mi a jó nekem? mitől lennék boldog? mitől érezném azt, hogy érdemes volt reggel felkelni? és Ő hogy van ezzel? ilyen és hasonló kérdések merültek fel beszélgetéseink közben többször is. meg még más is amiről tulajdonképpen csak én beszéltem Ő meg csak meghalhatott... és végre kaptam egy jelzőt... teljesen illik rám, így nem is vagyok hajlandó tagadni... mellesleg ma hallottam ezt a jelzőt ugyanígy magamra mástól is... sose találnád ki, ezért elárulom:
- Tapintatlan!!!
no, de hát ez van ezt kell szeretni. a kérdések, nem általános kérdések, mert akkor azt mondanám, hogy ezer darab húszezer forintos megoldaná most minden boldogságomat. a kérdések a párkapcsolat témája... ott viszont a pénz nem hoz minőségi jólétet. a válaszokra nagyon nem is kell válaszolni, hisz annyira egyértelmű...
stabil... örömmel teli... szerelemmel átitatott... vággyal kötözött kapcsolat!
ez az ami kell. és hiába mondom, hogy lángol a lélek, ha a fej ellenez... ha a fej azt kérdezi a szívtől... most ez komoly? hisz az ő szíve nem dobog. mert az agy más érzékszerveket használ. a szemet, a tapintást... és szerelem idején a nemi szerveket.  a szív csak a szívet és azzal érez. de az agy aki megbizonyosodik a szív érzéseinek a helyességéről, márpedig, ha az agy azt mondja, NEM! szív te tévedsz. akkor kezdődik az emberben egy önmarcangolás...
- és megkérdi... akkor most tulajdonképpen mit is akarok? akarom én ezt... ?
- hogy ki nyer? - nálam előbb utóbb az agy.
- hogy miért? - mert vagyok akkora pancser, hogy mindig az kell ami nem lehet az enyém... vagy mert nem érdeklem, vagy mert foglalt, vagy mert nem mer lépni... fél, vár, vagy legyen bármi, de a labda fel van dobva... kéretik hát lecsapni.
a párkapcsolat egy kettős játék, szerintem. adok kapok. én adok valamit, mutatok valamit, érzek valamit, sugallok valamit... amik rendre visszajönnek. ez az alapverzió, de van egy továbbfejlesztett is, és az ami igazán engem boldoggá tesz. az pedig ugyan ezek, de nem kezdeményezésre érkezik csak válasz, hanem asszinkron módon történnek a kezdeményezések a kapcsolatfelvétel impulzusai cikáznak, és egymást hevítik. rezonanciájuk pedig nincs szinkronban így nem gyengítik, hanem erősítik egymás érzelmi hullámait.
ez kell nekem... de mi neki? ő mit akar... megmondom én... ugyanezt..., de számomra ismeretlen okok miatt nem engedi elszabadulni érzéseit, vágyait, így hullámaim ugyan célba érnek, de csak gyengített válasz érkezik... ami nem feltételezi, hogy a hálózat mindkét végpontja elég stabil...
ha egy számítógépes hálózatnál tapasztalható ugyanez akkor a megoldás egyszerű. miután meggyőződtünk, hogy az adó oldalon az érzékelő is jó, a másik végponton cseréljük berendezést.., de emberi kapcsolatnál ez nem ennyire egyszerű... hisz pont az a lényeg, hogy mi azt a berendezést szeretnénk "használni..." még akkor is ha tudjuk, hogy nem tökéletes...
- de megéri? - erre a kérdésre előbb utóbb fogunk választ kapni... a kérdés mikor, és várakozásunk célba ér-e. nyilván amenyiben célt téveszt akkor ... nos a rakétákat sem fejlesztik évekig, hogy aztán célt tévesszenek... hisz ha csak bevetéskor derül ki, hogy el lett baszva... nos egyszerűen az nem jó!
annyi bizonyos, hogy nem elsődleges a kapcsolat részéről... amit kora miatt igeis meg kell érteni, sőt meg is értem teljesen... de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy el is fogadom az indokot, hisz én önző vagyok... annyira nem érdekel a másik, hisz alapjáraton én a magam boldogságát keresem... vagy nem?

#67

Mikor?: 2010.07.09
Honnan-hová: Kutas - Lábod- Nagyatád - Lábod - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 27 perc
Megtett út (Dst): 42,440 Km
Átlagsebesség (Av): 29,3 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 40,9 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1444,9 Km*

Mikor?: 2010.07.07-08
Honnan-hová: Kutas - Lábod - Nagyatád - Ötvöskónyi - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 26 perc
Megtett út (Dst): 38,981 Km
Átlagsebesség (Av): 27,1 Km/H²
Maximális sebesség (Mx): 38,7 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1403,4 Km*

^1: noha nem sikerült 40 perc alá menni, de a Lábod- Nagyatád szakaszt sikerült 9 perc alá szorítani... 8 perc 53 másodperc :) táblától-tábláig persze...
^2: két nap...., mert én hülye azután vettem észre, hogy a kilométeróra bent maradt a cégnél mikor már beriasztottam a boltot, márpedig onnantól 5 órán belül nem megy be senki... főleg nem egy bennfelejtett kilométeróráért... így egy oda és másnapi hazaút mért értékei...

*:2010.05.12 óta

#66

a napom roppant érdekesen és jól telt. megismertem valakit egy kicsit jobban, mint eddig, de még messze nem mondhatom, hogy ismerem. meg elmentem megnézni egy lovat is közelebbről. a fényképen található ló feje nem más mint amit megültem... és azt mondom, hogy nem is voltam olyan nagyon pancser szerintem...

#65

Mikor?: 2010.07.04
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi - Nagyatád - Ötvöskónyi - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 16 perc
Megtett út (Dst): 35,353 Km
Átlagsebesség (Av): 27,7 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 37,8 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1323,2 Km*

^1: sikerült... az odaút 38 perc 43 másodperc. és igen végre 40 perc alatt... 

*:2010.05.12 óta

kimondó

ez vagyok én, egy kimondó... mindent kimondok válogatás nélkül ami az eszembe jut. mindent megpróbálok megmagyarázni, de mindenre tudok mondani valamit. ez tragédia! régen alig mertem megszólalni is, most meg be se áll a pofám egész nap csak beszélek, beszélek, meg beszélek és megállás nélkül jártatom a számat.

az emberek többsége nem is hiszi el amit mondok, egyrészt mert a nem tetszésemet általában igen erősen iróniával, de pozitívumként tálalom. a szépet és a jót sokkal szebbnek és jobbnak állítom be mint ami, kiakadásaim pillanatában, pedig csillaghullás van... mert azt a káromkodást ami olyankor elhagyja ajkaimat... nos igen a magyar nyelv kifejezetten alkalmas kinyilvánítani nemtetszésünket nagyon, nagyon sokféle módon.

ami meg az emberi kapcsolatokat érinti hozzám lehet jönni és jönnek is, elpanaszolják mi van és meghallgatnak. hozzám ugyanis azért nem jönnek, hogy meghallgassam őket. mert tudják... fogok rá mondani valamit. ott helyben kielemzem a helyzetet, hangosan, hogy véletlenül se maradjon le egyetlen szóról se. a szavakat pedig amikor ilyenkor használok, igazán nagyon nem válogatom meg. noha utálnak érte, mert azt is kimondom nekik amit Ők is tudnak, de nem akartak hallani... de mégiscsak titokban ezért jöttek...

ez történt ma is, csak egy számomra nagyon kedves emberrel beszélgettem és mondtam el a véleményemet érzéseimet a mi kapcsolatunkról. kőkemény sziklaszilárd arccal és figyelemmel hallgatta meg, és nem csalódtam, pedig szerettem volna. Ő ilyen! kőkemény sziklaszilárd. lelkéig hatoltam és olyan dolgokat mondtam ki mint általában is ki szoktam, de amit az emberek nem mondanak ki. (később elválásunk után, utána menve láttam az arcán valamit ami igenis azt jelezte felém, hogy hallotta a szavaimat és azok nem estek jól neki. nekem sem... de nem akarok mellébeszélni... most élek... most érzek... Ő is most él, és most érez... az érzéseket pedig ki kell mutatni... ha elrejtjük akkor miért is vannak?) ezeket az ember nem mondja ki, magában fojtja és él vele bízik a változásban és titkolja, majd kitör belőle máshogy, de erről akkor se fog beszélni hanem valami más teljesen jelentéktelen okot fog felfújni és azt favorizálva "kötegszik".

tehát ha esetleg a kedvesed vagy legjobb barátod olyan dologban kezd el veled "összeveszni", "vitát szítani" ami szerinted nem érdemel ekkora hangsúlyt és ismered, hogy ez nála se lehet ekkora gond, akkor megnyugtatlak. az a valami tényleg nem olyan fontos, de valami más baja van veled amit az ember nem szokot kimondani. olyan baja van veled, amit az ember megtart magának, mert nem akar téged megbántani... és hidd el, az sokkal rosszabb mint amibe épp belekötött... pedig ha azt mondaná el, nyilván téged az jobban bántana... de még helyre lehetne hozni azt ami így... kuka!

de könyörgöm, mivel bántjuk a másikat? hát nem azzal ha nem vagyunk őszinték. tudom az őszinteség sokszor baromira fáj... kell egy kis kegyes hazugság, de nem az érzéseinkről... arról hogy hol voltunk az elmúlt tíz, húsz percben arról lehet füllenteni... de arról TILOS, hogy mit érez az ember. itt vagyunk a földön, és csak ez az egy lehetőségünk van ebben a bőrben. vagy most érezzük úgy magunkat ahogyan szeretnénk vagy SOHA! komolyan soha. Isten színe előtt vagy a Pokol bugyraiban úgyis minden más, vagy a lebegés vagy a szenvedés, de nem lesznek érzések... azok csak most adatottak meg ebben a létben.. most kell megélni őket, és még a reinkarnáció sem segít, hidd el. ha nem hinnéd akkor egy példa: gilisztaként milyen érzések tombolhatnának benned?
- Ó hogy a gazdasszony vágná el a torkod, te tyúk, mert ebédnek nézel!

egyszóval, csak úgy zárásként... bocsásson meg mindenki akiket naponta megbántok szókimondásommal... de én így érzem jól magam... és ez visz a célom fele... ettől leszek lelkileg tisztább és boldogabb ember. ezért tudja aki ismer, hogy  mit várhat el tőlem. ezért tudja mindenki, hogy hányadán áll velem, és én mit is gondolok... aki pedig figyel... az tudja nagyon jól... hogyan is lehet a közelembe férkőzni... aki nem az nagyot bukhat!

#63

Mikor?: 2010.07.02
Honnan-hová: Kutas - Nagybajom - Kaposvár - Nagybajom - Kutas

Tekert idő (Tm): 3 óra 22 perc
Megtett út (Dst): 79,08 Km
Átlagsebesség (Av): 23,4 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 48,7 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1243,9 Km*

^1: az oda vissza út az elég gyors volt. főleg, hogy oda és vissza is sikerült traktor mögé bújni. Kaposvár fele közel nyolc kilométeren keresztül, de az csak 30Km/H-val zötyögött. Kutas fele csak 5 Km-en sikerült de ez 40-45-el tolta neki :) mindkettő meglepődött, hogy lehetek mögötte hisz jó régen megelőztem. de majd megszokják... a silány átlagot és a sok időt nem az oda visszaút, hanem a Kaposváron való fel le mászkálás tette... ez olyan 15 Km lehetett amit városon belül cikáztam. de volt jó is, láttam sok sok lovat, meg régi harci ruhába öltözött bácsikat , néniket :) képeket majd később. viszont a bicó megint megérett rá, hogy szakember kezei közé kapja és a váltót megint állítsa be. én húsz percet pöcsöltem vele Nagybajomba, de még közel sincs a jóhoz, csak éppen, hogy használható. 

*:2010.05.12 óta

#62

Mikor?: 2010.07.01
Honnan-hová: Kutas - Ötvöskónyi - Nagyatád - Ötvöskónyi - Kutas

Tekert idő (Tm): 1 óra 29 perc
Megtett út (Dst): 38,118 Km
Átlagsebesség (Av): 25,5 Km/H¹
Maximális sebesség (Mx): 42,2 Km/H
Összes megtett út (Odo): 1164,8 Km*

^1:lassú tempó, csak ráérősen, minek sietni...

*:2010.05.12 óta